udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
120
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-120
Névmutató:
Zilahi Imre
1999. május folyamán
Egyéves a Kedd, a Székelyudvarhelyen megjelenő ifjúsági folyóirat. Főszerkesztője Zilahi Imre, kiadja az Udvarhelyi Fiatal Fórum. /Szabó Attila: Egyéves a Kedd. = Kedd (Székelyudvarhely), máj./2000. június 6.
Szovátán a Teleki Oktatási Központban /TOK/ elkezdték a Romániai Magyar Pedagógusok Szervezete által már régóta igényelt konferenciaterem építését. Az Illyés Közalapítványtól kapott támogatás egyharmadát fedi az építési költségeknek. Háromszintes épület lesz, olvasóteremmel és foglalkozások számára alkalmas szobákkal. - Nemrég új emelettel bővült a Teleki Oktatási Központ épülete. /Zilahi Imre: Épül a Teleki Oktatási Központ konferenciaterme. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./2000. június 9.
A Varadinum ünnepség idején Tempfli József római katolikus és Tőkés László református püspök Nagyváradon átvették a magyar kormány képviselőitől az ezeréves magyar állam szimbólumát, a milleniumi zászlót. A dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekségéhez tartozó katolikusoknak Torgyán József miniszter nyújtaná át a milleniumi zászlót. Jakubinyi kijelentette, hogy a búcsú nem alkalmas erre. Ő a gyulafehérvári székesegyházat javasolta helyszínnek. Az érsek leszögezte, hogy a csíksomlyói búcsú 1567 óta székely-magyar nemzeti fogadalmi katolikus búcsú. Nem lehet a magyar államalapítással kapcsolatba hozni. Ez a búcsú katolikus megnyilvánulás, amit nem lehet elpolitizálni. /Zilahi Imre: Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek Gyulafehérváron venné át a milleneumi zászlót. Csíksomlyó nem politikai színtér. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./2000. szeptember 18.
Részletesen kidolgozott pályázattal érte el a Székelyudvarhelyért Alapítvány, hogy az Apáczai és Illyés Közalapítvány ingatlanvásárlásra több millió forintot ítélt oda a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája /MÜFT/ kihelyezett tagozatára. Az udvarhelyi MÜFT 33 millió forintért központi épületet vásárolt /alapítványi támogatással/, a központi könyvtár mellé felhúzott háromszintes épületet. Jog, számvitel, pénzügy, gazdaságföldrajz - e tárgyak esetében a főiskola a romániai viszonyokhoz igazította a tananyagot. A tatabányai főiskola magyarországi akkreditációja folyamatban van. /Zilahi Imre: Közgazdasági Karként működne a MÜFT. Magas színvonal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./2001. január 18.
Huszonkét igényes, a magyar államalapítás ezredik évfordulójára készített plakátból álló tárlat nyílik meg jan. 19-én Székelyudvarhelyen. A Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetsége, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával meghirdetett pályázat munkáiról van szó. A kiállítás anyagát először Bukarestben és Sepsiszentgyörgyön láthatta a közönség. /Zilahi Imre: Az államalapítás emlékére. Plakátokat mutatnak be Székelyudvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./2001. január 31.
Erdélyi körútra indult a Duna Televízió vezetősége. Udvarhely és Csíkszereda után Kolozsvárra látogatnak, majd Nagyváradra utazik a stáb. A küldöttség tagjai: Pekár István, a DTV elnöke, Meszleny László hírigazgató, dr. Csermák Zoltán marketing igazgató, Bayer Zsolt helyettes kulturális igazgató, Renge Csilla, a PR iroda vezetője, Lukács Bea műsorvezető. /Erdélyi körúton a Duna Televízió. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./ Székelyudvarhely volt az első állomása a Duna Televízió vezetőinek az erdélyi közönségtalálkozó-sorozatban. Jan. 30-án a városban Pekár István, az televíziós társaság új elnöke az előrelépést a többi állami magyar médiával közösen kiépíthető hírhálózatban jelölte meg. A Kárpát-medence magyarok lakta vidékeire tíz-tizenkét, élő műsor szerkesztésére is alkalmas stúdió telepítését tervezik. A stúdiókból közel öt Erdélyben, az egyik pedig valószínűleg Székelyudvarhelyen működik majd. A közel kétmilliárd forint befektetést igénylő hálózat lehetővé teszi, hogy a határon túli magyarok életéről szóló híradások sokkal árnyaltabbak és aktuálisabbak legyenek. A Duna Televízió vezetői - továbbutazásuk előtt - ünnepélyesen átadják a helyi Benedek Elek Tanítóképző könyvtárának szánt több ezer kötetnyi adományt. /Zilahi Imre: Mit hozott a cseppnyi változás? Stúdiókat létesítenek a Kárpát-medencében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./2001. február 5.
Megjelent az Erdélyi Nimród /Székelyudvarhely/ január-februári száma. Az erdélyi természetbarátok magazinjaként ismert kiadvány vadászlapnak indult, de mára a vadászat helyett inkább a ritka fajok bemutatásának és a természetvédelemnek szentel teret. Szabó László főszerkesztő tiltakozott a vadászat népszerűsítése ellen. A szerkesztőbizottság listája dr. Deák István, dr. Gotthárd Béla, dr. Höhn Mária, dr. Kászoni Zoltán és más természettudósok nevével bővült és a lap kiadását átvette az AVES Alapítvány. A jelenleg háromezer példányban megjelenő, harmadik évfolyamában járó Erdélyi Nimród kiváló minőségű természet-fotókat közöl. /Zilahi Imre: Természetbarátok magazinja. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./2001. március 21.
Székelyudvarhely és Szarvas színháza együttműködést alakít ki. Budapesten elkezdődtek a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a szarvasi Weöres Sándor Regionális Színház koprodukciója, Shakespeare Sok hűhó semmiért című darabjának próbái. Gergely László vendégrendezőként tavaly decemberben állította színre az udvarhelyi színészek által játszott Macchiavelli-művet, a Mandragórát. A szarvasi színház művészeti vezetője Gergely László, aki elvileg megállapodott az együttműködésben. A következő közös munka a Sok hűhó semmiért, a próbák már folynak. /Zilahi Imre: Együtt könnyebb. Szarvas és Udvarhely koprodukcióra készül. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./2001. május 26.
Mihály Ferenc szülővárosában, Szovátán él, közel öt éve végzi különböző erdélyi templomok fából készült berendezéseinek felmérését, kutatását és restaurálását. Ez év őszén adják át az általa felújított gelencei római katolikus templom 1628-ból származó restaurált kazettás mennyezetét és oltárait. Konzerválás után tavaly a XVII. századi csíkszenttamási oltár, és a XV. századi csíkmenasági Mária-szobor került szovátai műhelyéből eredeti helyére. A restaurátor előadássorozatot indított az erdélyi oltárokról, templomi faberendezésekről, kazettás mennyezetekről, bútorokról és falképekről a szovátai Teleki Oktatási Központban. Egyik előadásában hangzott el, hogy Erdélyben jóval több középkori szárnyas oltár maradt meg, mint például Magyarországon. A katolikus templomok esetében négy kis úgynevezett szentföld maradt, ahol a katolikus vallás közel ezer éven át folytonos volt, így a templomok és a történelmi, művészettörténeti jelentőségű kegytárgyak is megmaradhattak. Ezek közül Csík és Gyergyó vidéke a nagyobbik terület, aztán Háromszéken Gelence és Kézdivásárhely környéke, a harmadik Székelyudvarhely és környéke, végül - a legkisebbik - a Nyárádmente, azaz Mikháza, Köszvényes, Nyárádremete vidéke, ahol találhatók középkori fából készült templomi berendezések. A másik rész, ahol ugyancsak sok hasonló kegytárgy van, az egykor protestáns szászok által lakott terület. Itt a kimondottan katolikus ikonográfiájú oltárokat nagyrészt eltávolították, de sok helyen megőrizték a maradékot. Sajnos lopások történtek, folyik a fekete műkereskedelem: jövedelmező üzletággá lett az elnéptelenedett települések templomait kirabolni. A restaurálás nagyon drága dolog. A restaurátorok kérhetnek a román műemlékvédő szakhivataloktól is pénzt, azonban a lényeges céltámogatások a mai napig anyaországi és más külföldi forrásokból érkeznek Erdélybe. - A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tervezi gyűjtemények kialakítását. Evangélikus részről már történt egy viszonylag eredményes műkincs-átcsoportosítás, a megszűnt gyülekezetek árván maradt templomaiból a műtárgyakat átszállíttatták védettebb, nagyobb templomokba: Szebenbe, Medgyesre, Segesvárra, Brassóba. /Zilahi Imre: Beszélgetés Mihály Ferenc szovátai restaurátorral. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./2001. július 6.
Szász Jenő, az Udvarhelyért Polgári Egyesület /UPE/ elnöke szerint a román kormánnyal szerződéses viszonyban lévő RMDSZ nyomásgyakorlással érte el, hogy a Kisebbségvédelmi Hivatal formai okokra hivatkozva megkérdőjelezte az UPE bejegyzésének törvényességét. Orbán Árpád alpolgármester július 4-én nyilatkozatot adott ki a 2000 tavaszán alapított UPE nevében. Ebben jelezte, a helyhatósági választások előtt az ötszázalékos választási küszöb által támasztott szükséghelyzet volt az oka, hogy az RMDSZ alternatíváját képező független tanácsosok csoportja egyesületet hozott létre, hogy esélye lehessen a megmérettetésre. A tavalyi választási csaták során a székelyudvarhelyi RMDSZ több ízben megkérdőjelezte az UPE jogszerűségét, a Kisebbségvédelmi Hivatal pedig a Hargita Megyei Törvényszéken pert kezdeményezett. Első fokon nem hozott eredményt a per, azonban 2000 őszén a marosvásárhelyi táblabíróság jogosnak ítélte a kormányhivatal kifogásait. A bukaresti Legfelsőbb Bíróság jún. 20-án hozott döntésével megerősítette a vásárhelyi határozatot. Markó Attila, Kisebbségvédelmi Hivatal helyettes államtitkára a napokban kijelentette, a Legfelsőbb Bíróság ítéletének következtében "az UPE megszűnt jogi személyként létezni", így az egyesület listáján tanácsosi mandátumot szerzett nyolc helyi tanácsos nem jogosult erre a tisztségre. Ezzel szemben a júl. 4-i UPE-nyilatkozat szerint Eckstein-Kovács Péter volt kisebbségügyi miniszter megerősítette, hogy a bukaresti döntés nem lehet befolyással a helyi tanács összetételére. "Sajnálatosnak tartjuk, hogy az RMDSZ nevében eljáró Kisebbségvédelmi Hivatal meghurcol egy magyar civil szervezetet csak azért, mert az sikeresen vett részt a helyhatósági választásokon" - szögezte le az UPE nyilatkozata. /Zilahi Imre: UPE - RMDSZ-alternatíva? = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./ A helyhatósági választások előtt pár nappal megjelent a színen Székelyudvarhelyen az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE), mely benyújtotta listáját - az RMDSZ ellenében. Arányuk a választás után olyan kétharmad-egyharmadosra sikerült (az RMDSZ javára). Tavaly a Kisebbségvédelmi Hivatal perelte az UPE-t, amiért bejegyzéskor nem tartották be a kötelező bírósági eljárást, amikor is a hivatal kötelező módon - láttamozó szervként - részt vesz a bejegyzési tárgyaláson. Ez elmaradt, ennek dacára az egyesületet megalakultnak nyilvánították. Első fokon a Hargita megyei Törvényszék elutasította, a marosvásárhelyi Táblabíróság viszont helyt adott a hivatali fellebbezésnek: tavaly október óta az UPE megalakítása szabálytalan. Most a Legfelsőbb Törvényszék mondta ki az utolsó szót, megerősítve a vásárhelyi Tábla ítéletét. Az UPE nem létezett, illetve nem létezik, s a nemlétező egyesület nem küldhet tanácsosokat a városi, megyei helyhatósági szervekbe. Jogászvélemény szerint újra be kell jegyeztetni. Addig is borul a választásokkor kialakult képviseleti helyzet: a tanács megürült székeit RMDSZ-es és független tanácsosok foglalják el. /(Oláh István): Lehet a kályhától kezdeni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2001. szeptember 6.
Nagy Pál, a Magyar Ifjúsági Tanács volt elnöke megerősítette, hogy Borboly Csabát "1998-ban a tanács küldöttgyűlése hűtlen pénzkezelés vádjával kizárta a MIT-ből". Borboly rágalmazásért beperelte Nagy Pált. A csíkszeredai bíróságon, szept. 7-én rágalmazási pert tárgyalnak. Borboly Csaba sértőnek találta az április elején a Krónikában megjelent nyilatkozatot, és erkölcsi kártérítésként huszonegymillió lejt követel. Borboly értelmezése szerint a Magyar Ifjúsági Tanács az érvényben lévő egyesületi törvények értelmében sosem alakult meg, így ő nem lehetett tagja a MIT-nek, és kizárni sem lehetett a testületből. Nagy Pál a Krónika rendelkezésére bocsátotta a több országos ifjúsági ernyőszervezet által létrehozott egyeztető fórum, a MIT küldöttgyűlésének 1998. június 28-án keltezett közleményét. Eszerint az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), a református Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE), az unitárius Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) és a Diákújságírók Egyesülete (DUMA) képviselői úgy döntöttek, hogy felfüggesztik a MAKOSZ (Magyar Középiskolások Országos Egyesülete) és az ÁME (Állampolgár Menedzser Egylet) MIT-tagságát, amíg ezen szervezetek vezetését Borboly Csaba neve fémjelzi. /Zilahi Imre: Borboly pereli Nagyot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./2001. november 5.
Nov. 3-án Székelyudvarhely központjában felavatták a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) új képzési központját. Elhangzott, hogy a jelenkori igényeknek megfelelő közgazdasági képzést nyújtó főiskola integrálása az Erdélyi Magyar Tudományegyetembe kívánatosnak látszik. Kövér László, a Fidesz alelnöke a megnyitón mondott beszédében így fogalmazott: "Ma olyan kormánya van Magyarországnak, amely fontosnak tartja, és meg akarja oldani a magyar egyetem ügyét." "Igyekszik segíteni azokon, akik maguk is megpróbálnak segíteni magukon." Tudva, hogy az udvarhelyi képzési központ székhelyvásárlására az Illyés és az Apáczai Közalapítványok összesen közel hetvenmillió forinttal járultak hozzá, a teremben jelenlévők számára Kövér kijelentése különös jelentőséget kapott. Szász Jenő polgármester, akinek jelentős szerepe volt abban, hogy a tatabányai főiskola vezetőit sikerült rábírni, létesítsenek önálló tagozatot Székelyudvarhelyen, kiemelte: 1997-ben, amikor eltervezték a MÜTF udvarhelyi központjának létesítését, még nem lehetett azt remélni, hogy 2001-ben erdélyi magyar magánegyetemi hálózat születik a Fidesz-kormány és Magyarország segítségével. Az avatóünnepségen felszólalt még Gál András Levente, a magyar Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára, Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója is. /Zilahi Imre: Kövér László Székelyudvarhelyen. Új székhelye van a közgazdászképző főiskolának. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./2001. december 29.
Az elmúlt tíz év bebizonyította, hogy a határon túli magyarság önhibáján kívül nem tudja teljes mértékben kialakítani és fenntartani jövője zálogát képező intézményrendszerét. Dr. Veress László, erdélyi származású fiatal jogász az Illyés Közalapítvány igazgatója. A kezdeti fellángolás után, a kilencvenes évek derekán a magyarországi közhangulat nem igazán kedvelte a határon túli magyart, állapította meg Veress László. 1990 után ugyanis a régió minden országában csökkent a társadalmi szolidaritás, a gazdasági folyamatok által okozott bizonytalanság miatt minden társadalmi réteget egzisztenciális kérdések foglalkoztatták, ez így volt Magyarországon is. 1998 után következett be érezhető változás, amikor olyan kormány került hatalomra, amelynek a határon túli magyarság nem idegenrendészeti kérdés. Lassan reális kép alakult ki az éppen jelenvaló helyzetről határon innen és túl. Az ezredfordulóra fordulat következett be Magyarország és a határon túli magyarság kapcsolatában is. Hosszú évtizedek során csak a sokszor szomorú tényekkel való szembenézés történt. A változás az, hogy most Magyarország rendelkezik a cselekvés erejével is. A magyarországi politika elsöprő többséggel támogatja a határon túli magyarság ügyét, a magyarországi társadalom, a polgárok többsége minden ellenkező híresztelés dacára támogatja és egyetért ezzel a politikával. A magyar gazdaság már rendelkezik a fenti törekvések megvalósításához szükséges erővel. Az elmúlt három esztendőben a kuratórium több pályázatot bírált el, több pályázatot támogatott, és összegszerűen is több támogatást nyújtott, mint az előző nyolc évben összesen. Egyszer és mindenkorra fel kell ismerni, a határon túli támogatások alapfeladat jellegűek. A természeti és politikai katasztrófákkal sújtott térségben - lásd kárpátaljai árvizek, délszláv válság stb. - az egyre romló gazdasági feltételek között a magyarországi támogatás intézményi létszükséglet. Az Illyés Közalapítvány Kuratóriuma - mely társadalmi munkában végzi tevékenységét - havi nyolcórás kuratóriumi ülésekkel számolva statisztikailag nem egészen két percet szánhat egy pályázat elbírálására. A döntéshozatal során óriási segítséget nyújt a támogatott közösségek képviselői által megfogalmazott javaslat, véleményezés. Közel háromszáz Kárpát-medencei magyar értelmiségi dolgozik a valamennyi szomszédos országban működő alkuratóriumi tanácsadó testületekben. Javaslattételeikkel nincsenek könnyű helyzetben, mert egy maroknyi pénzből tíz maroknyi támogatást kellene biztosítani. Az 1998-as évet követően jelentősen megnövekedett költségvetési támogatásnak köszönhetően - 1999- 2002-es időszak 4,56 milliárd forintjával szemben az 1990 és 1998 közötti időszakban csupán 2,93 milliárd forint állt rendelkezéskre - az Illyés Közalapítvány az elmúlt két és fél évben több pályázatot bírált el (12 728 db), mint a korábbi nyolc évben (10 661 db) összesen. Az 1990-1998-as időszakban összesen 5938 pályázatra megítélt 3,077 milliárd forinthoz képest az elmúlt két és fél évben 6032 pályázatra 3,088 milliárd forint támogatást ítélt meg. Ebben az évben rendkívül jelentős összeggel támogaták a Kárpát-medencei magyar közszolgálati televíziós együttműködést. A magyar Országgyűlés által rendelkezésre bocsátott kilencszázmillió forintból biztosítani tudják tizenkilenc határon túli televíziós műhely korszerű, egymással kompatibilis digitális technikával való felszerelését. Erdélyben ez az esztendő az építkezések éve volt. A teljesség igénye nélkül említhető, hogy Nagybányán Magyar Ház létesült, a felsővisói kis magyar közösség ingatlanhoz jutott, a kolozsvári diákszövetség tanulmányi házat vásárolhatott. Kolozsváron és Székelyudvarhelyen televíziós stúdiók alakulnak, Marosvásárhelyen folytatódik a Bernády-ház építkezése, Szovátán létrejött a Pedagógus Szövetség korszerű konferenciaközpontja, a fehéregyházi magyarság is közösségi házzal rendelkezik, Székelyudvarhelyen modern főiskolai épület nyitotta meg a kapuit, de jutott támogatás például Kőhalomra, Besztercére és Csángóföldre is. Számtalan rendezvény és kiadvány létrejöttéhez járult hozzá az alapítvány. /Zilahi Imre: A világ szebb velünk, mint nélkülünk. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./2002. január 10.
A költségvetés-tervezet megvitatására készülnek Székelyudvarhelyen a tanácsosok, továbbá tisztázni kell: Orbán Árpádot vagy Péter Pált kell a város alpolgármesterének tekinteni. A 2001. szeptember 29-i ülésen a többséggel bíró RMDSZ-frakció megvonta az Udvarhelyért Polgári Egyesület listáján bejutott nyolc tanácsos mandátumát, és egyúttal az UPE-s Orbán Árpád helyett megválasztotta Péter Pál földrajztanárt alpolgármesternek. Mivel a megválasztott a törvényben kikötött tíz napon belül nem közölte hivatalosan, hogy lemond tanácsosi minőségéről, és elvállalja az alpolgármesteri tisztséget, a jan. 11-i tanácsülésen az RMDSZ arra készül, hogy ismét szavazásra bocsátja az ügyet. /Zilahi Imre: Új év, régi viták a városi önkormányzatban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./2002. február 8.
Febr. 7-én az Udvarhelyért Polgári Egyesület sajtótájékoztatóján felmutatták a marosvásárhelyi táblabíróság ítéletét, amely alapfokra utalja vissza a székelyudvarhelyi önkormányzati testületből kizárt UPE-s tanácsosok ügyét. Annak ellenére, hogy egy nappal az ítélethirdetés előtt egyik fél sem ismerte még a vásárhelyi ítéletet, az UPE sajtótájékoztatót hívott össze. Szász Jenő polgármester kijelentette, úgy értékeli, az UPE-tanácsosok ismét felvállalhatják a választók által rájuk ruházott feladatokat, ezért a következő tanácsülésen – ahol a prefektúra által elfogadhatatlannak tartott 2002-es helyi költségvetést fogják újratárgyalni – az eddig eltávolított nyolc városatya szavazatára is számít. Ladányi László, a székelyudvarhelyi RMDSZ elnöke a vásárhelyi táblabíróság döntését kommentálva úgy nyilatkozott, nem történt érdemi változás az UPE-tanácsosok helyzetét illetően. "Még nem láttam ugyan a döntés indoklását, de azt állíthatom, semmilyen UPE-tanácsosokat érintő határozat nem módosult – mondta Ladányi. /Zilahi Imre: Formai hibákat találtak. Ismét a csíkszeredai bíróságon az UPE-tanácsosok ügye. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./2002. február 20.
Székelyudvarhelyien a febr. 19-i önkormányzati ülésen a városatyák Mircea Dusa prefektus felügyelete mellett kiigazították a januárban megszavazott városi költségvetést. Szász Jenő polgármester kifejtette: a prefektus törvénytelennek tartotta és elutasítja az udvarhelyi tanács azon döntését, hogy a helyi adókat és illetékeket 2002-re csak öt százalékkal emelte, valamint kérte a kormányrendeletben megállapított 31,2 százalékos adóemelést. Végül a tanácsosok kénytelenek voltak megszavazni a prefektus által követelt adóemelést. Szász Jenő a tanácsülést követő sajtótájékoztatón arról számolhatott be, hogy némileg rendeződött a korábban veszélyeztetett szociális és kulturális intézmények sorsa. Pótköltségvetésig a Művelődési Ház 2,6 milliárd, a SZINFO és a TourInfo egyenként 300 millió, a múzeum 1,6 milliárd, a könyvtár 1,7 milliárd, a polgármesteri hivatal pedig 10,4 milliárd lejből gazdálkodhat. /Zilahi Imre: Kiigazított büdzsé. Takaréklángon működő intézmények. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./ 2002. március 1.
Ellenőrök hada lepte el a székelyudvarhelyi városházát, miután öt hatóság egyszerre küldött vizsgálóbizottságot a Szász Jenő polgármester vezette hivatal különböző főosztályaira. "Nem lehet véletlen, hogy egyszerre öt hatóság tart kivizsgálást nálunk – jegyezte meg Szász. Kontesveller József kijelentette, lakossági feljelentés alapján döntött úgy a Közigazgatási Minisztérium ellenőrző testülete, hogy vizsgálatot indít az udvarhelyi polgármesteri hivatalnál. A feljelentéseket a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Polgári Egyesület nevében ennek elnöke, Ferencz István írta alá. Ferencz István ezt megerősítette. /Zilahi Imre: Feljelentették a hivatalt. Ellenőrök hada a székelyudvarhelyi városházán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./2002. március 1.
Vidovenyecz Edina 2001-ben lett a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Társulat tagja. Színészi oklevelet 1999-ben, szülővárosában, Békéscsabán szerzett. Elmondta, hogy kedvese idevalósi székely ember, hozzátette: "itt Erdélyben jóval többet jelent színésznek lenni, mint odahaza." /Zilahi Imre: "Nagyon szeretem, ha nőnek kell lenni a színpadon" . = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./2002. március 11.
Márc. 9-én Szovátafürdőn alakult meg a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), amely mintegy 130 ifjúsági szervezetet foglal magába. A MIÉRT megalakulásával az ifjúsági szerveztek minél szélesebb, lehetőleg teljes körű fórumának a létrehozását tűzték ki célul. Markó Béla szövetségi elnök beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarság számára az összetartás mintegy alapfeltételként jelentkezik a közösségi önszerveződésben. Az elnök a MIÉRT-et az ifjúsági szervezetek és az RMDSZ közötti gyümölcsöző együttműködési területnek nevezte. /B. T.: Miért a MIÉRT? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./ MIÉRT néven érdekegyeztető fórumot alapítottak azok a hazai magyar ifjúsági szervezetek, amelyeknek közös jellemzőjük, hogy az RMDSZ-t támogatják, és nem találják helyüket a már több éve működő Magyar Ifjúsági Tanácsban (MIT). A MIÉRT tagszervezetei kinyilvánították: szoros együttműködési viszonyt fognak ápolni az RMDSZ-szel. A jelen lévő szövetségi elnök, Markó Béla a szervezeteket arra kérte, vállaljanak aktív szerepet a márciusi népszámlálás népszerűsítésében. A MIÉRT Alapszabályáról az Itthon, fiatalon mozgalom (IFM), az Állampolgár Menedzser Egylet (ÁME) és a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) küldöttei szavaztak. – Az egyetemista fiatalok többnyire az Országos Magyar Diákszövetségben (OMDSZ) tömörülnek, az OMDSZ pedig a Magyar Ifjúsági Tanács egyik tagja, Lokodi szerint az RMDSZ-szel szövetkező MIÉRT éppen azon értelmiségi csoportoktól zárja el magát, amelyektől a politikai utánpótlást várja. - Jakab István, a MIT elnöke nyilatkozatában kijelentette: "az RMDSZ szövetségi elnöki hivatalából irányítják azt a szervezett akciót, amelynek célja az erdélyi önszerveződő ifjúsági közösségek, szervezetek helyzetének ellehetetlenítése és a Magyar Ifjúsági Tanács megsemmisítése." /Zilahi Imre: Megalakult a MIÉRT. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./2002. március 12.
Márc. 9-én Szovátán megnyílt a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep kilencvenes évekbeli terméséből válogatott reprezentatív kiállítás a Teleki Oktatási Központban. Ötvenhárom képzőművészeti alkotást – többnyire olaj-, akvarell-, pasztell-festményeket, illetve néhány festett/égetett csempét – hoztak el a hajdúsági művésztelep képviselői. /Zilahi Imre: Veterán alkotótábor bemutatkozása. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./